|
 |
A község neve
először 1248-ban szerepel írásos okmányban, ekkor már állt a Szent
György tiszteletére emelt templom.
A falu ekkor
nemesek birtoka, amely a 16. sz. elejére az egri káptalan
tulajdonába megy át. A mai templom egy régebbi templomnak az
alapjára épült, az építés pontos ideje ismeretlen. 1568. május 3-án
az egri káptalan részére leltár készült, ez említi, hogy a
templomnak még akkor is Szent György a védőszentje. A főoltáron
kívül ekkor két mellékoltára van, az egyik Szent Mihály
tiszteletére, a másik Mindenszentek tiszteletére. Két, számunkra
ismeretlen név található a templom falán kőbe vésve: Navay Miklós
1671, ez a sekrestye falához közel található. A másik az északi
oldalon: Zakariás Rabróczki.
Az 1724-ből
származó adatok már Szent Mártont említik a templom védőszentjének.
Ezek a források a XIII. századot jelölik meg a templom építési
idejével kapcsolatban, s megjegyzik, hogy körülötte temető volt,
fallal körülvéve. 1730 és 1739 között két harangot öntetnek a hívek
Szent Márton tiszteletére, majd 1758-ban Kálmán János kanonok
küldött egy nagy harangot a templom részére. /Ez nem a mai harang./
1800-1801-ben
tatarozzák a templomot, a tetejét zsindellyel fedik, belülről
teljesen átalakítják. Ekkor már orgonája van a templomnak, s
megtalálható a keresztelőkút a rajta levő Keresztelő Szent János
szobrával.
1824-ben készült
a templom mellett álló Nepomuki Szent János szobra. A 19. sz. végén
többször vihar rongálta meg a templomot, így leégett a torony,
villámcsapás olvasztotta meg a harangokat, melyeket a hívek
pótoltak. 1901-ben ismét felújítják a templomot, ekkor kerül a Szent
Mártont ábrázoló oltárkép a templomba.
1992-93-ban
nyeri el a szentély a mai alakját, bogácsi vörös- kőből faragja
Csíki László mester a szembemiséző oltárt. A tabernákulum, a szószék
és a felolvasó állvány Fülöp András kőfaragómester munkája.
1995-ben kerülnek
új padok a templomba Németországból, ekkor lesz fűthető is.
2000-ben, a 2000
éves római katolikus egyház - Nagy Jubileum - tiszteletére a templom
új tetőhéjazatot kap, valamint belső meszelés történik, melynek
során megújul a Takács István készítette freskó is.
|
|
A Lepkemúzeum öt
év gyűjtőmunkájának az eredménye, a vitrinekben közel négyszáz
lepkefaj látható. Védett fajok a gyűjteményemben nem szerepelnek! Az
európai lepkefajok gyűjtését Bogács belterületén és két-három
kilométeres körzetében végeztem. Ismeretbővítés céljából mutatok be
a trópusokon és a többi kontinensen gyűjtött szebbnél szebb
példányokat. Ezekben a vitrinekben láthatóak az öt kontinens
legnagyobb lepkepéldányai! Megcsodálhatják - a szárnyfelületét
tekintve - Földünk legnagyobb lepkéjét, a NAGY ATLASZLEPKÉT (Attacus
atlas).
Földünkön közel
170 ezer lepkefaj él! Ebből kb. 17 ezer a nappali lepkefaj. Az
ismert éjjeli fajok száma 150-153 ezerre tehető. A tudomány
jelenlegi ismeretei szerint Európában kb. 40 ezer lepkefajt tartanak
nyílván.
A
természettudomány szakemberei fajok szerint csoportosították a
példányokat. A vitrinekben én is így helyeztem el őket, valamint az
ABC sorrendben történő elhelyezésük a könnyebb áttekinthetőséget
szolgálja. A csoportosítás az araszolólepkékkel kezdődik, majd a
bagolylepkék, a boglárkák, a farontó lepkék és így tovább a
szenderekkel bezárólag.
A lepke fejlődése 4
szakaszra osztható: a megtermékenyült petéből előbújik a kis hernyó.
Nagyon sok növényt fogyaszt ilyenkor, majd többszöri vedlés után
bebábozódik. A hetekig tartó nyugalmi állapot közben a belső test
teljesen átalakul, majd a burok fölpattan és kitódul az ellenállhatatlan
szépségű imágó, a LEPKE. Megszárad és kezdi élni lepke életét. A legtöbb
nappali lepkének a nagyfelületű lila, vagy a rózsaszín virágú növények a
legkedveltebbek. A kultúrnövények virágainak beporzásánál az éjjeli
lepkék gazdasági haszna jelentősebb. Gondoljunk csak arra, hogy az éjjel
virágzó, illóolajat adó növények beporzását csak az éjjeli lepkék tudják
elvégezni. Éjszaka a méhek is pihennek!
A nappali lepkék
életműködéséhez legalább +200C fok hőmérséklet szükséges. Az éjjeli
lepkék testhőmérsékletét a lepke testét teljesen beborító gyapjas
szőrzet biztosítja. A természet által alkotott szépséget már id.e. több
száz évvel a kínai bölcsek megtapasztalták és tudományos értékű
feljegyzéseikben közkinccsé is tették. A lepke az Ős-kínai kultúrában és
a művészetekben a legrangosabb helyet foglalja el. Kínában a lepke a
szabadság szimbóluma.
Novák Ferenc, gyűjtő
NÉHÁNY PÉLDÁNY A
KIÁLLÍTÁS ANYAGÁBÓL:
-MADAGASZKÁRI
SZIVÁRVÁNYLEPKE /CRYSIRIDIA RHIPHEARIA/
-ÁZSIAI RÓKALEPKE
(nőstény) /HYPOLIMNAS BOLINA/
-ÁZSIAI RÓKALEPKE
(hím) /HYPOLIMNAS BOLINA/
-SUGARAS
RÓKALEPKE /HYPOLIMNAS SALMACIS/
-HULLÁMOSSZEGÉLYŰ
VIRÁGLEPKE /CETHOSIA BIBLIS/
|
A Bükk hegység déli lábánál található
a Hór és a Szoros patak völgyében, nagyon szép környezetben épült
település: Bogács. Ez a község határainkon túl is ismerté vált a
gyógyvizéről, kristálytiszta oxigén dús levegőjéről és a táj
szépségéről.
 A Bogácson
töltött idő alatt megismerhetik az itteni emberek vendégszeretetét,
a termálvíz gyógyító erejét, a tüzes bogácsi borok kitűnő zamatát,
élvezhetik a tiszta levegőt
Nem utolsó sorban
kell említenem az Európában egyedülálló Szabadtéri Lepkemúzeumot. A
kiállítás Közép-Európa, ezen belül Bogács és környéke lepkefaunáját
mutatja be. A begyűjtött példányokat kedves barátom, a nemzetközileg
elismert kutató, Szabóky Csaba professzor, Lepidoptérus
azonosította.
 A legtöbb lepke igen
szoros kapcsolatban van a környezetével, ezért egyes fajoknál a
legcsekélyebb környezeti változás is a faj kipusztulásához vezethet. Míg
más fajok óriási, földrészek közötti távolságokat is képesek legyőzni.
Ilyen faj nálunk is ismert: az Atalanta lepke (Vanessa atalanta), régi
nevén: Admirális lepke. Ez a faj az amerikai kontinensről képes
átrepülni Európába. A lepkék túlélési stratégiája a környezethez való
alkalmazkodó képességükben rejlik. Ez a képességük egyszerűen
csodálatos! Változatos színeikkel beleolvadnak a környezetükbe, más
egyedek pedig alakjukkal és külső formájukkal megtévesztésig hasonlítanak
egy száraz falevélre. Ilyen, pl. a nálunk is jól ismert Tölgyfa
levélpohók (Gastropacha quercifolia). A szemeslepkék családjába tartozó
fajoknál a szárnyak felületén elhelyezkedő óriásszemek (Pávaszem) is azt
a célt szolgálják, hogy megtévesszék, illetve elriasszák az
ellenségeiket, a madarakat. A fa ágát utánzó magatartást a Négyfoltos
holdasaraszoló (Selina tetralunaria) hernyója tökélyre fejlesztette,
igen nehéz megkülönböztetni attól az ágtól, amelyen éppen pihen. A
szárnyaik káprázatos színét a pikkelyek alkotják, innen ered a
tudományos elnevezés: LEPIDOPTERA, amelynek jelentése pikkelyesszárnyú.
A lepkék testének
felépítése három fő részre oszlik: fej (chobac), tor (chtorax), potroh
(chabolomen).
A lepke fején egy pár
csápot hord, amely a környezet ingereit közvetíti az agyközpontba. A
lepke a csápjával érez, szagol, és egyensúlyban tartja magát. A két
összetett szemmel a mozgást igen jól érzékeli. Egyik jellegzetességük a
sajátos szájszerv. A hosszabb-rövidebb pödörnyelv, amely spirálban
tekerhető csövecske, ezzel szívja fel a virágnektárt, az ásványi sókat a
föld nedvéből, valamint a harmatcseppeket. A pödörnyelvet az alsó
állkapocsból kialakult egy pár, három tagból álló ajaktapogató fogja
össze. A lepke a hangokra érzéketlen! A tor külső részén található a
három pár láb, valamint a két pár szárny. A potrohban helyezkednek el az
emésztő és az ivarszervek.
Az éjjeli lepkék
csápjai fonalszerűek vagy fésűsek. A csáp végén nincsenek bunkók. Az
éjjeli korlátozott látás miatt a fésűs csápok igen kifinomult szaglást
tesznek lehetővé. Így a fésűs csáppal rendelkező hímek, akár 3-4 km
távolságból is megérzik a nőstény szagát.
 A
természet élő ékköveinek nevezik őket világszerte. Az előrelátó ember
tudja, hogy óvni, védeni kell a természet értékeit.
A környezet
megóvásáért is a benne élő ember a felelős!
Erről így ír
Devecseri Gábor:
Kit ezüstlő
köréből
Kihajított az ég,
Ember vigyázz a
Földön,
Úgy élj, hogy
KÁRT NE TÉGY!
Nyitva tartás:
Május 1-től
szeptember 30-ig, naponta: 10 - 12 és 14 - 18 óráig.
Hétfő szünnap.
Mobil:(20)
442-42-48
|
